Sound Of Japan.hu

Én sajna az előző dvd-ket se tudtam leszedni, mindegyik file-nál megakadt a letöltés :S Pedig a 2007-es érdekelt volna...

nekem az megvan japánból, és az nagyon szép <3 és szomi .___. most épp a Yagai de nyappy koncit töltöm, mert a másikat megkaptam cd-n soksok más régi vidivel Szonjától.(a szgép. helyviszonyai nem tették lehetővé, hogy töltögessek, de most van új laptop :333)


ÉS újabb koncert beszámoló JaMe-n (német) viszont képek <3erre

_________________

De kár, hogy nem tudok németül... valaki....?

én nem, de sztem egy hét és fenn lesz a jame[uk]-n az angol fordítás

_________________

Én tudok valamennyire... xD
Az interjút már elolvastam (nem tudtam meg, Kanon mennyi idős) ><

Ez viszont nagyobb falat XD

Bahh, ha nagyon unatkozom, akkor hajnalban lefordítom. XD *hivatalos német fórumtolmácsgép*

edit: Ehh, már most nem tudtam mit kezdeni magammal, így aztán villámfordítottam egyet. XD Tess:

"Öszintén bevallom, a koncert elött nem igazán tudtam mit kezdeni az együttessel. Névröl már ismertem az An Cafe-t (nehéz is lett volna nem tudomást venni róluk az öket mostanában körbevevö hisztéria mellett..) és a tagok is ismerösek voltak - a zenéröl viszont fogalmam sem volt. Annyit tudtam, hogy sok rajongó oshare bandaként definiálja öket, és a színpadi showjuk állítólag színpompás és szórakoztató.

A jó szórakozás lehetösége kíváncsivá tett, és 2008.03.22-én végre lehetöségem akadt élöben is látni a bandát. Pontban fél nyolckor , tapsvihar és nagy ováció közepette jelent meg a négy tag, Miku, Kanon, Teruki, Takuya és Yuuki a viszonylag kicsi színpadon. Elfoglalták szokásos helyüket, és kezdödhetett a müsor.

A közönség a kezdetektöl fogva lelkesen ünnepelte az együttest. Sokaknak ismerös volt a számokhoz tartozó, úgynevezett Furi. Miku bemutatta a táncmozdulatokat, a közönség pedig utánozta. A hangulat frenetikus volt, egyik dal követte a másikat. Miku, aki igen erös színpadi jelenléttel bír, és kiválóan ért a publikum irányításához, teljesen beleélte magát a feladatába, kereste a rajongók közelségét, amit meg is kapott.


Pár szám után Miku egyenként bemutatta a tagokat. Mindegyikük készült egy rövid német szöveggel, amit aztán be is mutattak. Takuya azt kívánta, hogy "érezzük jól magunkat együtt", míg Miku "örült, hogy Németországban lehet". Még az egyébként szégyellös Kanon is készült pár mondatocskával. A legnagyobb sikert azonban Miku aratta, mikor bemutatta Yuukit. A billentyüs a ruházata és a külseje miatt "Atze" néven került bemutatásra, és a közönség is így köszöntötte öt.

Nekem személy szerint tetszett ez a kis német nyelven lezajlott elöadás. De nem csupán nekem, hiszen a közönség is körberajongta a fiúkat, és örült minden német szónak.

A kis közjáték után folytatódott tovább a tombolás. A dalok gyorsan követték egymást, és a koncertteremben felforrósodott a hangulat. Mikun és Kanonon (rájuk láttam rá a legjobban) látszott, hogy mindent beleadnak, ez izzadt, de boldog arcukról rítt le a leginkább. Miután Miku bejelentette, hogy "az utolsó dalunk következik", kezdetét vette a szünet.

A közönség ráadást követelt, amit végül meg is kapott. Kisvártatva ismét színre lépett az együttes. A hivatalos fekete turnépólót viselték, és újult erövel láttak neki. Miku teljes energiabedobással pörgött, angolul közölte a rajongókkal, hogy mennyire boldog. Annyira melege volt, hogy leöntötte magát egy flakon vízzel, amiböl a közönség is kapott, mikor megrázta a haját.

Fáradhatatlanul lenyomtak egy igazán energikus showt, a rajongókat a tipikus An Cafe jelmondat, a NYAPPY visszhangzására buzdították. Majd a tagok a színpad elejére jöttek búcsúzkodni, hosszasan integetve az egybegyülteknek. Végre Terukit és Yuukit is jobban lehetett látni. A rajongók egy újabb ráadás reményében tovább sikítoztak. Miku mégegyszer kezébe ragadta a mikrofont, és azt mondta: "Megígérem, visszatérünk!" Ezt a bejelentést üdvrivalgás követte.

Összegzés

Jól sikerült, energikus koncert volt. Még engem is sikerült kicsit rajongóvá tenniük. Úgy gondolom, a banda (föleg Miku) markáns színpadi jelenléte egy percre sem engedte elkalandozni tölük a publikum figyelmét. Sajnos Miku erös személyisége némileg háttérbe szorította a többieket. Alig láttuk az arcukat.

Az is sajnálatos tény, hogy a saarbrückeni Roxy egyszerüen alkalmatlan volt ennek a koncertnek a megtartására. A terem túl kicsi, és a színpad túl alacsonyan helyezkedik el. A hátsó sorokból szinte egyáltalán nem lehetett látni a színpadot. Mikut csak akkor lehetett elcsípni, mikor felállt a hangfalakra, míg a többiek szinte végig felismerhetetlenek maradtak.

Mindent összegezve úgy vélem, az An Cafe teljesítményére nem lehet panasz. Miku közvetlensége különösen tetszett.
Továbbra is sok sikert kívánunk az együttesnek, és reméljük, megörvendeztetnek minket élö fellépéseikkel a közeljövöben is."

Töredelmesen bevallom, nem olvastam át, az esetleges hibákért elnézést kérek. ^^"

Jude, köszönjüüüük

Nincs mit, nem volt egy nagy wasistdas. XD Németröl bármikor szívesen, persze rakétafizika témában azért nem. XD

*csalódottan visszarakja az újságcikket a fiókba*

Afene... én is leakartam reagálni valami frappáns válasszal, de most örülök neki hogy megelőztél. ^^

NAgyon szépen köszi Jude!! <333333 soksok ölelés érte

_________________

Nagyon szívesen máskor is, csak szólj! ^^

Koga, lackoo: jöttök még az én utcámba, mikor elismert rakétafizikussá avanzsálok német nyelvterületen... o_O XDDD

XD

kezdheti is a fordítást rakéta témában a kisasszony