http://img255.imageshack.us/img255/6901 ... s01nr0.jpg
http://img378.imageshack.us/img378/9430 ... s02ry9.jpg
Cure vol 60 Phantasmagoria interjú
bevezetés: az utolsó koncert (2007 augusztus 31 Osaka International House) után, a Phantasmagoria 1 napra vissza fog térni, pontosan egy évvel később, a Shibuya-AXben, ahol biztosan egyfelejthetetlen esemény lesz. Mi egy fogadóban beszéltűnk a zenekarral a legutóbbi koncertjükről, a sokat beszélt "hide memorial summit"ról és természetesen a Shibuya AXi koncertről
úgy érzik ez a koncert valóban az utolsó Phantasmagoria koncert lesz?... mi beleástuk magunkat abba a rejtélybe, aminek a neve Phantasmagoria
- emiatt az interjú miatt a Phantasmagoria először fényképezkedett hosszú idő után, nem?
Jun: azthiszem egy évvel ezelőtt volt a legutóbbi
Riku: valóban, legutóbbi fényképezkedésünk a Cure címlapján volt
Kisaki: ez már rég volt, de a mostani fotózáskor ugyanazt éreztem mint a régieknél
Riku: igen, senkisem érezte magát kényelmetlenül
Kisaki: ez az ami furcsa a Phantasmagoriában. például mikor résztvettünk a hide memorial summit-on, bár 10 hónap telt el a legutóbbi koncert után, természetes volt hogy zenekarként vagyunk együtt, képesek voltunk újra felállni, és jól éreztük magunkat együtt
- az a tervetek hogy augusztus 31edikén újra koncertezzetek, folytatva a hide memorial summit fellépést. tudtok mondani valamit hogy mi történt veletek az utolsó koncertsorozaton, felelevenítenétek azokat az eseményeket?
Riku: az utolsó koncertsorozat előtt a torkom állapota rossz volt, és nem tudtam az okát, a fellépésünk már le volt beszélve, s csodálkoztam hogy mi történt, de szerencsére gyorsan kicsit jobban lettem, erre emlékszem leginkább. Kisaki úgy döntött, hogy visszavonul, s erősen azt éreztem h elküldöm melegebb éghajlatra, de sok erőt kaptam a rajongóktól, határozottan éreztem ezt a rejtélyes erőt, ami nem látható
Jun: ezt jobban éreztem minden tagnál, ezek azok a rajongók, akik végig velünk voltak. jött az utolsó Osakai fellépés ideje, belépés mindennek a végébe, s végül azt éreztem " ez a vége.." de valahogy voltak jó dolgok is. az utolsó napig azt éreztem, "oké, ma újra csinálom ezt"
Matoi: néhány számnál amit az Osaka International House-ban játszottunk, azt gondoltam "utoljára játszom ezeket a számokat ezekkel az emberekkel" mely nagyon elszomorított, s végül sírtam, valami különlegeset éreztem. addig, mint mostanáig, az volt a furcsa, hogy nem éreztem, hogy ezek a dolgok nemfognak örökké tartani
- ti mind úgy éreztétek hogy túl hirtelen történt minden?
Matoi: igen, ez valóban nagyon gyors volt
Iori: az érzés helyett, amely valóban nagyon különleges volt mert ez volt az utolsó, le akartam festeni a Phantasmagoria képét olyan nagyban mint ahogy az életben játszottunk, furcsa kimondani, de ez az első koncert, amit valóban sohasem felejtek el, de mostantól kezdve, úgy értzem a legnagyoszerűbb koncert a mostani lesz, boldog vagyok, hogy megcsinálom
Kisaki: az érzéseim nem különböznek a többiekétől, az én visszavonulási döntésem miatt oszlottunk fel, s augusztus végéig mozgalmas programunk volt, de furcsa módon nem éreztem szomorúságot. ez volt az első és az utolsó egyszemélyes turnénk japánon keresztül. egy hiteles befejezéssel akartam ennek véget vetni, és úgy érzem, nagyszerű koncertet adtunk
de a szinpadon a visszavounlás előtt, a bandatagok üzenetei és a támogató hangok és a könnyeik, nagy hatással voltak rám, és kishíján elkezdtem sírni, megnéztem az újra kiadott koncert dvdket és ennyi
- ezután mi vezetett titeket az újbóli koncerthez?
Riku: tudunk beszélni Kisakival, ha akarunk, mint most is, de mikor rajta kívül beszélgettünk és mondtuk "Mi még1x akarjuk Kisakit a színpadra" de abból ítélve amit Kisaki mondott, például hogy vissazvonult, mégis meggyőztük őt
Kisaki: negyedszerre
Riku: (nevet) de megpróbáltunk titokban dolgozni, és azok az emberek akik kedveltek mintket és akik támogattak, mégegyszer látni akartak minket visszatérni, több mint amire valaha számítottunk, a támogatás félelmetes volt
- Ezek rajongói aláírások voltak?
Riku: igen, azt mondhatom ez volt a legerőteljesebb. Lehetetlenség hallani mindenkit személyesen, s a legtöbb ember újra játszani akart látni minket. az emberek száma, aki aláírta ezt, felülmúlta elvárásainkat. Megkérdezték, nem-e tudnának meggyőzni minket, hogy újra együtt legyünk, s Kisaki megpróbált nem erre gondolni, de egyszer azt mondta, "Nekünk muszáj még1x újra összeállni, még ha már öregek is vagyunk"
Kisaki: ha ezt mondtam volna, a visszavonulásom hazugság lenne
-mindenki nevet-
Riku: ó igen?
Kisaki: ha azt mondtam volna hogy meg kellene tennünk, még ha öregek is vagyunk, ez az ellenállás zaja volt a visszavonulás miatt (nevet)
Riku: valóban? (nevet) de mielőtt eldöntötted hogy visszavonulsz, ez nem volt? ezt soha nem említetted a "visszavonulás" előtt!!
Iori:voltak beszélgetéseink, amikor 50es éveinkben leszünk, még ha rokkantak is, lejátszuk a "Kami uta"-t
Kisaki:valóban, neked ilyen módon kellett elmondanod.. (nevet)
- (nevet) Amint össeszedted azokat az alárásokat, képes voltál rábeszélni Kisakit erre?
Riku: könyörögve mondtuk neki "ezt nem csak mi akarjuk" olyan emberek is, akik nem láthatják Kisakit, csak ha szinpadon van
- mikor hallotad ezt a bandatagoktól, mit éreztél, Kisaki?
Kisaki:boldog voltam, a dolog nem teljesen esélytelen. boldoggá tett, hogy ezt hallottam, és azonnal aztmondtam h "oké" először mikor ők erről beszéltek, szerettem volna témát váltani...
- találkoztatok és beszéltetek pár dologról?
Kisaki: beszélgettünk erről párszor, nem?
Jun: igen, különösen Kisakival akartam találkozni hogy megvitassuk
Kisaki: de mikor először beszélgettünk erről, a párbeszédünk elterelődött, s beszéltünk néhány erőtlen témáról, de amikor egyszer láttam az aláírásokat, azthiszem több mint 10.000 volt?
Riku: ígyvan
Kisaki: nemcsak aláírások voltak, a legtöbb ember üzenetet is küldött mellé. a legtöbb üzenet ilyen típusú volt "mikor eldöntötted hogy vissazvonulsz, elmentem megnézni a nagyszerű előadásaitokat amig vége nem lett, de a visszavonulás ellenére aztmondtad, mégegyszer színpadra fogsz állni, szóval nem lenne férfias dolog megtenni ezt amig meg nem halsz?" úgy gondoltam igazuk van, s aztis mondták hogy a Phantasmagoria eredeti volt, és a régi stílusú Visual Kei véget ért, mióta a zenekar nincs többé
- neked határozott összeképed volt kezdettől fogva
Kisaki: de az év folyamán szintén sok ember írt "új tipusú zenekart hoztál létre a régi visual-kei stílusban" akkor jöttem rá, hogy olyat csináltunk, ami nyomot hagyott maga után
Jun: mikor erről beszélgettünk, rájöttünk, hogy ez egy nehéz téma, ha a rajongók meg is értik a feloszlást, a szívükben talán azt gondolták, mi képesek leszünk újra együtt játszani, ha nem gondolták volna, nem kértük volna meg Kisakit. Ezért megkérdeztem magamtól, mennyit tudok beleadni ebbe a zenekarba? s mennyire értékes ez nekünk? de mikor eldöntöttük, hogy újra együtt játszunk, azon gondolkoztam, mit kellene csinálni, milyennek kell lennie ennek? és hasonló dolgok
Kisaki: azon gondolkoztunk, hogy egy koncertet kellene adni, mert nem volt kérdés, hogy a koncertet augusztus 31én adjuk, biztosak voltunk abban, hogy az a hely, ami a legnagyobb benyomást kelti, a Shibuya AX lesz, majd mondtam hogy "gyerünk" s mindenki dolgozott rendben
- mielőtt újra összeállnátok, megszeretném kérdezni mindegyikőtöket a Phantasmagoria jó oldaláról
Matoi: sok van!! legelőször, a koncertjeink energikusak, a tagok közel állnak egymáshoz, a rajongóink lelkesek, a számaink is jók, minden nagyszerű, azon kívül....
Iori: min kívül?
Matoi: van egy tagunk, aki majdnem öregember
Kisaki: rám gondolsz? becsületesen! rólam beszélsz? (nevet)
Matoi: nem nem nem, magamról (nevet) egy kicsit kövér lettem
Mindenki: nem kicsit (nevet)
Iori: jó oldalak... van egyéniségünk, mindannyiunknak van saját szerepe, s azt gondolom, ez valóban nagyszerű, hogy azt csináltuk, amit akartunk, egyszerűen, a zenekar jó oldala mi 5en vagyunk együtt
Jun: jól kijövünk egymással és erőteljesen tudtuk a koncerteket előadni, és mert a rajongók erre reagáltak, mi ilyen módon tudtuk megcsinálni, sok rajongó mondta, hogy tetszik nekik, hogy ennyi munkát fektetünk ebbe, s úgy gondolom a másik jó dolog, ahogy a rajongókkal meg tudunk őrülni a koncert alatt
Riku: mindenki elmondta, a tagok nagyszerűek, de mindemelett, a nagyszerű vezetőnk is egy jó pont
Kisaki: és ki a nagyszerű főnök akiről beszélsz? (nevet)
Riku: Jéééé..Kisaki....
-mindenki nevet-
Riku: amióta eldöntöttük, hogy feloszlunk, látom más dolgok jó oldalát is, és mikor képesek voltunk résztvenni a hide memorial summit-on, biztosnak éreztem magam abban amit róluk gondoltam, nem votlam még olyan zenekarban korábban, amiben anélkül énekelhettem, hogy figyelnem kellne minden körülöttem lévőre, nem nagyszerű?
Jun: ez nagyszerű (nevet)
Riku: igen, nagyon kényelmesen éreztem magam, amikor megalakultunk, nem voltam képes, látni a körülettem lévő dolgokat, csak magamra tudtam gondolni, aztán lassan képessé váltam gondolni a környezetemre is s rájöttem nemkell aggódnom, ez volt a legjobb helyzet számomra, valamint a vezetőnk, aki nagyszerű..... mit nevetsz? (nevet)
Kisaki: azért nevetek mert boldog vagyok
Riku: ohh (nevet), ő mindig eléri hogy ideges legyek.. de aztis hogy kényelmesen érezzem magam, midennféle stratégiát beleértve, fél szemmel ügyel minden dologra, még most is így van
Kisaki: természetesen érzem a sok hálát ettől a 4 fickótól, meghívtam őket hogy csatlakozzanak az életem utolsó zenekarába
a 3 év alatt zenekarként, tudom hogy felnőttek lettek, s megnyugodott a lelkem menedzserként és vezetőként, mind az ötünknek megvan a saját kiváló tulajdonsága, és mikor összejöttünk, és 1 zenekar lettünk, lett egy bizalom, bárhova elmehetünk, nem fogunk kudarcot vallani, már említettük, hogy mindannyiunknak meg van a szerepe, ez figyelemreméltó, hogy képesek vagyunk betölteni, zeneíróként Jun a mi dallamkészítőnk, s Iori segít neki, még ha egy másik zenekart is segítek iker gitárosokkal, úgy gondolom soha nemlesznek jobb gitárpáros Jun és Iori-nál, oké, elmondtam amit el kelett mondanom (nevet)
Jun: köszönöm.... a kiálló körmök le fognak törni (valami japán közmondás, fogalmam sincs mit akar jelenteni
D) ha egy jó gitárpáros fel is bukkan. uralkodni fogunk magunkon!!
Kisaki: rendben (nevet) ami Riku és Matoit illeti, rajta tartom a szemem a mostani zenekarjaikon, és úgy gondolom ők néznek ki a legjobban amikor előttem játszanak, úgy hangzik, olyan vagyok mint egy túlzottan aggódó apa
- nagyszerű a kapcsolatotok egymással... többször is feljött, hogy május 3án játszottatok a hide memorial summit-on
Jun:nem kell várnod egy másodpercet sem, olyan izgatott voltam a koncert előtt mint soha korábban, személy szerint szeretem hide zenéjét, s emiat kezdtem el zenélni, soha nem hittem volna, hogy részt vehetek ilyen nagy eseményen, mint ez, nagyon hálás vagyok, hogy felléphettünk
Matoi: minden hatalmas volt, nem csak a színpad volt óriási, minden az volt, minden erőmet beleadtam a fellépésbe, ugyanannyit mintha csak mi léptünk volna fel
Iori: emberek ezrei akarnak kimenni a rendezvényre? képes leszek játszani a koncerten? nagyon ideges voltam, remegtek a lábaim, (nevet) és a koncert után ez az egyetlen dolog amire emlékszem, mégha állandóan csak összpontosítani próbáltam
Riku: akik zenélnek, nem mondják nagyon gyakran, de több mint tehetséges vagy tehetségtelennek lenni, ez az érzelmek közvetítéséről is szól, aztgondolom képes voltam megtenni, magyarázat, hogy miért voltam képes rá, az amit korábban mondtam, úgy gondolom azt tettem amit tenni akartam
- Kisaki, képzelem, sok dolog futott át az agyadon, hogy kiállj a szinpadra miután visszavonultál
Kisaki: igaz, ez megmutatta nekem, hogy mindent elsietek az életben, ha az eltelt idő 10 évnek tűnik is vagy sem, hide ragyogása, sohasem tűnik el. rájöttem hogy a jó dolgok örökké ragyognak, meg akarom köszönni mindenkinek, akivel találkoztunk a koncerten, még ha az emberek csak ránk, vagy 1 napra jöttek el. képes voltam játszani azon a színpadon, ez erőt ad nekem az élethez
- Végül, szeretném hallani minden tagtól, mit csináltok most és mi a tervetek a jövőre, Riku az új zenekarod a chariots s mire ez az interjú megjelenik az újságban ti már nagyon készülni fogtok a Tokyói koncertre
Riku: igen, amikor a Cure ezen száma kijön, mi már túlleszünk az egyedül adott Osakai fellépésen s készülni fogunk a Tokyóira
Iori: sok szerencsét
Riku: legjobb formámat fogom hozni (nevet) nem akarom hogy furcsán nézz rám, nem akarom hogy aztmondd a chariots fél munkát végez, furcsa vagyok nem?
Matoi: kicsit az vagy
Jun: olyan mintha el akranád nyerni a tetszésünket (nevet)
Riku: mindenesetre, a chariots támadásban van!!! az egyszemélyes koncertünkön képes leszel felfogni, amit teszünk. senkire nincs szükségem aki nembírja megérteni
Mindenki: woaahhhh
Kisaki: ma nagyon bátor napod van (nevet)
- Matoi, te most a Jill Christ nevű zenekarban játszol?
Matoi: ez a zenekar néha teljesen különbözik a Phantasmagoriától, és kipróbálom a határaimat ahogy csak tudom, lesz egy koncertünk augusztus 19án az O-WESTben
Jun: ez nem a Haiku nap? (japán versforma)
Matoi: öö, ez a haiku nap...
Jun: fogsz írni egy haiku-t?
-mindenki nevet-
Kisaki: a Haiku napi koncerten olvasd fel lelkesen a haikudat (nevet)
Matoi: ....Bleah.....
Kisaki: ok, írj egy et a végén nekünk
- (nevet) s veled mi van Iori?
Iori: most egy odent üzletnél dolgozom (vmilyen japán kaja)
Jun: te csinálod az odentet Iori?
-mindenki nevet-
Iori: nem nem nem, hazudtam. ami engem illet, mindent beleadok a következő tervembe, ez minden amit mondani tudok.
- és Jun, szóló munkád fog megjelenni
Jun: újabban, folytatom a szóló dolgaimat mialatt nézem a chariots koncertet (nevet) a szóló CDm augusztus 6án fog kijönni a sonka napján
Kisaki: az a sonka amit Matoi megevett?
Matoi:.... csontnélküli sonka volt
-kitör a nevetés-
- ráadásul, résztveszel Toshi szóló projectjében
Jun: igen, egy japánt átszelő koncertsorozat lesz ezen a nyáron, amire meg lettem hívva gitárosnak, nyár után, egy zenekarba akarok csatlakozni amilyen gyorsan csak lehet, végülis én csak egy zenekarban akarok lenni, ez soha nem fog megváltozni számomra, megteszem a tőlem telhetőt
- és Kisaki meg fog jelentetni egy szóló albumot?
Kisaki: a tengerentúli verzió július 23án fog megjelenni, amig a japán verzió első kiaddása elérhető különleges megrendelésen keresztül, remélem minden érdeklődő megveszi, de valójában minden erőmet az augusztus 31ikei előkészületbe adom bele mert nem akarom hogy akik eljönnek megnézni minket, gyenge produkciót lássanak, mert a Phantasmagoriát emlékezetessé akarom tenni azok számára, akik támogatnak minket, tehát elfoglalt vagyok, és rajta tartom a szemem mind a négyük munkáján, amikor megláttam egy cikket az újságban hogy Jun Toshi szólóprojectjének gitárosa lesz, aztgondoltam, hogy ez csodálatos, én csak egyszerűen örülök Junnak, aki kapott egy esélyt, hogy ilyen nagy projectben vehet részt, sok támogatást akarok adni neki
Jun: azonnal elmondtam minet Kisakinak erről
Kisaki: mert mindig megosztjuk az ilyeneket egymással, hogy mit csinálnak, tudni akarom hogy nem voltak rossz választás számomra, előszöris augusztus 31ikén mindenkinek mutatunk valami bámulatosat, s végül Matoi meg fogja osztani velünk a haikuját
Matoi: azthittem már elfelejtetted
Kisaki: kérlek írj egy haikut a Phantasmagoria koncertjéről
Matoi: az utolsó koncertet meg csinálom
Kisaki: csinálj mégeggyet, ez nem jó, 6 szótaggal kell kezdened
Matoi: jön a vége
Jun... egynek nem jó? (nevet) azthiszem ez a maximum amit tud
-mindenki nevet-
Login
Register
FAQ
Search
