én balfék először meghallgattam úgy, hogy nem volt beszámozva

lestem is, hogy fuh de egy idétlen elrendezés... szóval most másodszor értelmesen nagyobb élmény azért
fuh fuh, erős kezdés... rögtön három ütős kis nóta, utána egy kis belassulás... az átvezető számok szerepe szerintem nyilvánvaló, elválaszt/szétválaszt/összeköt/hangulatot vált.... a headache man előtt pont jó, mivel senki nem várná, hogy egy zúzós zene következik utána, így a hatás sokkal nagyobb, valami hasonló a helyzet a 13stairs[-]1-nél is... majd némi pihi, de nem sok, még a végére is jut egy-két húzós szám... az in the middle of the chaos nálam olyan, mint egy random metal szám, nem tetszik, hogy Ruki angolul énekel, főleg eltorzított hanggal nem (japánul tökösebb hangja van és jobban kijön az erősítés-halkítás, hangsúlyozás is), de hallgatható... az ogre-ben sincs számomra semmi különös, viszont legalább hörgős, headbangelős, zúzós, kaotikus, tombolós, egyértelműen kell az albumra (Ruki viszont ne erőltesse, ami nem megy, bőven elég lenne, ha csak a skacok hörögnének a háttérben)
hangulatát tekintve az album eléggé "elmebeteg" lett , a szó pozitiv értelmében, összességében nézve nálam a top számok: moth under the skin, invisible wall, leech, headache man, 13stairs-1 (ez durván beteg, ha odafigyel az ember!!!)