Már sokadszorra hallgatom a Beast, és azt hiszem ez lesz az első Vamps cucc, amit meg is fogok rendelni.
Sokkal jobb, mint az előző album (persze arról is voltak kedvenceim), remek anyagot hoztak össze a fiúk, én nem számítottam ennyire jó albumra.
Plug in:Jópofa kezdés, kicsit engem a 15 éves évfordulós koncert bevezető movie-jára emlékeztet (időutazós rész, amikor bemutatják a kapitányokat!)
Devil side: Hát ezt a dalt már ismerjük az első kislemezről.
Angel trip: Második kislemez, szintén ismerjük...
MEMORIES: Ez ugyebár kiszivárgott a netre, nekem tetszett, vidám hangulatú, nyárias dalnak tűnt, Angel trip-pel hasonló a hangulata. Aztán persze kiderült, hogy kicsit szomorkás a dalszövege.
EUPHORIA: Kissé furcsa kezdés után a fiúk belecsapnak a lecsóba, jó kis kemény gitártémák és Hyde hangjának váltakozása teszik izgalmassá ezt a dalt.
VAMP ADDICTION: nem rossz, nem rossz, a refrénje egész tetszetős. Megint jó kis kemény gitár és pörgős dobtémák vannak benne. Főleg a zenéje tetszik. Alapból jellemző az egész albumra, hogy hatalmas lendület van a gyors dalokban.
REVOLUTION: na ez az album egyik csúcspontja!
Igazi partyzós dal, táncra csábító, én egy idő után már vigyorogtam és nem csak Hyde angolja miatt. Trombita és az a jópofa lüktetés miatt szinte látom, hogy a rajongók majd a live alatt nekiállnak vonatozni a küzdőtéren, legalább akkora karneváli hangulat lesz alatta, mint amikor játszották a Trouble-t.
THE PAST: Másik nagy kedvencem. Nagyon tetszik az egész dal úgy ahogy van, a gitár és a basszus szóló rész szenzációs, és a fő énekes részt kísérő vokál is teljesen a helyén van, kíváncsi vagyok, hogy fog szólni élőben.
Piano duett: Másik nagy meglepetés. Szinte vártam, hogy vagy Lou Reed Perfect Day-je, vagy Imagene lesz belőle, de nem!
Hyde csodálatosan énekel, szívbe markoló a hangja. A zongora és a teljes zenekaros részek váltakozása meg rendesen megnöveli az ember pulzusát. A vokál megint remek, persze, ha jók a füleim Hyde magával énekel duettet.
Rumble: Meglepetés dal, az első verziós feltöltéséknél ez le is maradt a zippekből. Nagyon nagyon elmebeteg nóta, a maga mosolyogtató módján. Kb. annyira illik az albumra, mint a Hurry Xmas a Kiss-re. Jazz, rock és ska keveréke a nóta. A lemez másik csúcspontja. Táncra perdül tőle az ember. Rendesen pörögtek a srácok a hangszereken...(Arly már a lemezfelvétel alatt is leadhatott pár kilót, annyit van dolgoztatva a dobok mögött...
)
GET UP: Aranyos kis nóta, sok magas hanggal, pörgős, lendületes, de az előző dal után nem üt akkorát. Én nem ide tettem volna a lemezen.
Samsara: Túl rövid. Keleties téma, nagyon szívesen elhallgattam volna még egy darabig. A vokál része, főleg, mikor belép Hyde a végén egy rövid időre a női énekes mellé, az nagyon jó.
My first last: és voalá, a keleties téma visszatér. Hyde hangjától meg én speciel padlót fogtam. Az angolja sem rossz. Idejét sem tudom, mikor hallottam utoljára így énekelni (talán az Awake-en), de már nagyon hiányzott! Imádom ezt a dalt! Csodás lezárása ennek az albumnak!
Van már valaki aki meghallgatta? Kíváncsi lennék a véleményetekre.
Login
Register
FAQ
Search
Meghallgattam, nekem olyan semmiextra, de kellemes.
