Sadocat-shi: Találkozásom a GazettEval kétszer történt. (amúgy ha érdekel az én sztorim a "Miért választottad a japán rockot?" topicban kifejtettem.)
Amikor először megismertem elkönyveltem koreai rocknak.És végig abban a tudtatban éltem (míg nem újra megismertem)
Én több hónapig csak gazettot nyomattam éjjel-nappal nincs egyetlen olyan számuk sem amit ne ismernék mindegyik kislemezt Ept albumot hallgattam. +mindegyik dalszövegükról tudom nagyjából hogy miről szól. Igaz vannak olyan számok amiket nem kedvelek. (de ez minden bandánál így van akiket szeretek, hogy vannak számaik amiket nem tetszenek, és nem hallgatom, de nincs konkrétan amit utálnék)
Quote:
. Komolyan mindig elképedek, hogy basszus ezt hogy, hogyan lehet hogy totál belém ivódnak a dallamok... Amúgy ti hogy érzitek, ez örök? Mert én határozottan úgy érzem, hogy egyszerűen képtelenség, hogy elmúljon. Mindennap hallgatok GazettE-t, és tényleg valamiféle pluszt ad nekem.
Igen, ezt ugyanígy érzem.

De nálam Dir En Greynél is ez van...

Nem is tudom melyiknél jobban.. (a DEG a másik kedvenc együttesem a gazetto mellett)
Quote:
Mikor milyen hangulatban hallgatjátok többet?
Hmm végülis bármilyen hangulatba is vagyok. De ha nagyon padlón vagyok akkor inkább DEG megy mint gazettE (de gazette is szokott).
Valahogy a Diru zenéje meg a dalszövegek hangulata hozzám közelebb áll, mint gazettE. GazettEnál van nem egy olyan dalszöveg ami nagyon "érint" engem. Saját érzések kötődnek hozzá stb. van olyan számuk amit pont emiatt nem szoktam hallgatni.(de ilyen DEGnél is van)
Quote:
befejezem mert ez vszinű senkit sem érdekel XD.
de, engem érdekel!
